16. fejezet ~ NaRa

Ahogy Sangwook belépett a szobába a kezembe vettem a dalt amit írtam és a mellkasához csaptam.
-Mi?-értetlenkedett ahogy utánam nézett. Beszálltam az autóba és elvitt minket a próbaterembe.-Próba után...-mosolygott rám reménykedve, én pedig elsétáltam mellette. Bent, mindenki engem nézett. Meg sem lepett ez az egész, hiszen így is mindig mindenki bámul. Némán és kikapcsolt aggyal táncoltam végig azt a három órát, amit a próbára engedtek be. Amint megjött oppa, megálltam és felvettem a táskámat. Hamar értünk be a dili dokihoz.-Várj itt egy percet.-intett le Sangwook. Fejemre tettem a fejhallgatómat és zenét kezdtem hallgatni. Nem tellett bele sok időbe és a doki megállt mosolyogva előttem. Intett a fejével, én pedig felvont szemöldökkel néztem rá. Levettem a fejesem.
-Hm?-böktem felé az orrommal, mire még jobban mosolygott.
-Gyere velem kérlek!-tartotta a kezét hogy vezethessen. Felálltam és lenéztem a mancsára.-Nem számítok arra hogy megfogod a kezem.-nevetett és elindult előttem. A magassarkúm kopogása volt az egyedüli ami a folyosó zaját megtörte egy-egy pillanatra. Megállt egy ajtó előtt és felém fordult.-Ez úgy mond egy kis segítségnyújtás.-mosolygott még mindig.-Ez a csoport, kissé zártabb, így próbálj beilleszkedni!-kért. Bementünk. Csak heten voltak bent, így könnyen szemügyre tudtam venni mindenkit.-Sziasztok! Egy új tagot hozok közétek!-mosolygott a dilidoki-A múltkori találkozáson, kértétek hogy legyen valami kis fellépés! Remélem mind készültetek valamivel. Ő itt Park NaRa! Ő egy énekes nő, miután mind végeztetek az előadással, remélem hogy ő is elő fog nekünk egy dalt.-meglepedten pislogtam és nem értettem az egész eddig elmondott dolgot. Mikor felöltöztek a betegek abba a szerepbe amit előadtak én leültem egy székre az orvos mellé és kérdőn ránéztem.-Csak énekelj nekik valamit.-kért-Mind halálos betegek és az volt az álmuk hogy felléphessenek egy híres emberrel.-magyarázta-Némelyikük még tehetséges is.-sóhajtott.
-Bármit énekelhetek?-kérdeztem a hosszas némaságomat megtörve.
-Igen...-mondta meglepedten ő is.
-Rendben.-vettem elő a mobilomat és írtam egy SMS-t Sangwooknak.
"Hozd el a gitáromat." Nem vártam meg a választ, hanem lehalkítottam a készüléket és kíváncsian figyeltem a betegek előadásait. Volt egy kislány Seunghwa. A hangja akár egy angyalé, fekete haja az arcába lógott és énekelt. Már csak egy fiú volt hátra, ekkor jelent meg oppa s értetlenül fogta a gitárt az ajtóban. Mikor befejezték a fellépéseket, odamentem és elvettem a gitárt. A színpadnak kijelölt helyre vittem a gitárt és egy széket. Leültem és elkezdtem énekelni. A Heartstringsből ismert dalt énekeltem a Because I miss you-t. Mindenki meghatottan nézett, volt akiknek könnybe lábadt szemei csak úgy csillogtak én pedig elmosolyodtam mikor befejeztem a dalt. Nem voltak sokan, de mindenki tapsolt, én pedig csak meghajoltam. Boldog voltam hogy örömet szerezhettem néhány embernek. Ezért is kezdtem el ezt az egészet, vagy talán egy kicsit az is hogy ne legyek senki.
-Mehetünk?-állt meg előttem Sangwook. Fintorogva mentem és szálltam be a kocsiba, majd megszólalt.-Iskolába fogtok járni.-sóhajtotta.
-Hogy mi van?-akadtam ki.
-A Whild cats és a Teen Top iskolába fog járni. Persze olyan suliba ahol biztonságban lesztek. Na meg a fiúk vigyáznak is rátok és én viszlek majd titeket. De a cég azt akarja hogy érettségizzetek le, s mivel nem fejeztétek még be, néhányótok suliba fog járni.-hadarta.
-Hmmm.-vettem elő a mobilomat és felhívtam RiSa-t.-Remélem bírod a tömeget, mert suliba kell járnunk.-fintorogtam és Sangwook kezébe dobtam a telefont-Elő vagy vezetve.-szálltam ki a kocsiból és megindultam egyedül és gyalog haza felé.
Más fél óra alatt otthon voltam, sokan megbámultak úgy vélem viszonylag jól kezeltem az embereket, persze nem jött oda senki, de így is büszke vagyok magamra! Mikor a lakásba beléptem a fiúk félve néztek felém, kivéve Byunghun.
-Megint suliba fogunk járni!-vigyorgott.
-Ne is reméld hogy ugyan olyan lesz mint régen!-csaptam be magam mögött a szobaajtómat. Risa értetlenül nézett rám.
-Te jó ötletnek tartod?-ült fel törökülésben az ágyán.
-Nem hiszem hogy olyan rossz lenne, ez csak attól függ hogy melyik iskolába dugnak be minket. Ha a Jung Sang-ba akkor engem hamar ki fognak csapni.-nevettem fel.
-Miért?-értetlenkedett.
-Én már jártam oda egy évet, még a kicsapás előtt kiiratkoztam.-vigyorogtam.
-Rossz Unnie!-dorgált meg de csak legyintettem-Jól fogod magad érezni bárhová is tesznek minket.-dőltem el mint a büdös bogár.
-Holnap megyünk be körbe nézni!-lelkesedett RiSa.
-Álmom válik valóra.-sóhajtottam irónikusan.
-Jó éjt.-suttogta én pedig csak nyögve fordultam hasra.~

A reggel hamar eljött és RiSa pattogása az ágyamon ébresztett fel.
-Ma nézzük meg!-lelkesedett-Mit vegyek fel?!-ugrált.
-A ruha minden bizonnyal megteszi.-morogtam és a fejemre húztam a paplant.
-Szerinted már most vegyem fel az egyenruhát?-fagyott meg az ágy.
-Ha dögös, akkor simán.-rúgtam le a paplant és sikeresen magamra rúgtam Risa-t. Egy nyekkenéssel éreztem magamon.-Jól vagy?-leheltem élettelenül.
-Ha nem húzok magassarkút, akkor szuperül.-suttogta a fülembe.
-Szállj le rólam!-rázkódtam alatta-Olyan ez ahogy suttogsz, mintha egy szatír tenné!-borzongtam meg.
-Hé!-háborodott fel.
-Öltözz!-parancsoltam rá, mire morogva szállt le rólam. Én is kikeltem az ágyból és magamra vettem egy miniruhát egy magassarkú kíséretében. Egy gyors smink után kifésültem a hajam s mindenki rám várt az előszobában.-Mi van?-pislogtam. Mindenkin már az uniformis volt és értetlenül néztek egymásra.-Ez még csak körbe tekintés! Nem kötelező az egyenruha...-fintorogtam.
-Öltözz már át!-szólt rám Minsoo.
-Ha nem tetszik valami, menj másik suliba!-fintorogtam-Amúgy sincs hozzá közöd!-mentem el mellette.