3. fejezet ~RiSa

A próba végére már megevett a fene, hogy nem volt nálam gumicukor, így amikor a gyakornokok végeztek gyorsan lesprinteltem a büfébe. Mikor visszaértem a hat fiú ámulva figyelte Nara mozgását. Mikor leállt a zene Nara még mindig spárgában maradt és csak pihegett. Kérésére vittem neki csokit, mikor Niel megkérdezte kik vagyunk, már tudtam Nara mit fog válaszolni és fel is nevettem. Chanhee felvetette, hogy mutassunk valamit, de Nara nem akart, így azt hittem egyedül maradok, de csak duettezett egyet Changjo-val. Ám amikor rájöttem, hogy én fogok a másik csapat rapperével párbajozni, ráadásul akit már próba eleje előtt óta figyeltem, kicsit berezeltem. Nem vagyok rossz rapper, sőt, de amikor ránéztem, valahogy elbizonytalanodtam magamban. Odasétált telefonjával a hifihez majd hozzácsatlakoztatta a telefonját és elindította annak a zenének az instrumental-ját amire majd rappel. Amikor elhagyta GD - R.O.D - jának első szavai az ajkait én nem tudtam mit csináljak hirtelen, majdnem én is elkezdtem mondani, de megembereltem magam és mivel tudtam, hogy alá kell egy női vokalista, már tudtam mivel lepem meg. Mikor CL része jött, ő automatikusan kihagyta, de én énekeltem, hisz tudtam a szövegét. Felé fordulva álltam meg, mikor vége lett az én részemnek, amivel nem is lett volna baj, de hirtelen felém fordult és úgy rappelt, mintha csak nekem szóltak volna szavai. A szívem őrült tempót diktált, és kutya legyek, ha nem pirultam el. Mikor vége lett a zenének a fiúk fütyülni és tapsolni kezdtek, Minsoo csak rám mosolygott és a szemei csillogtak, s suttogott valamit amit csak én hallottam.
- Sok sikert! - visszament a csapatához én meg csak álltam ott mint a cövek, mikor észbekaptam én is a hifihez indultam, hogy kiválasszam a saját rappem. Hirtelen nem tudtam mit választani, így EPIK HIGH-Born hater-je mellett döntöttem. Ahogy belekezdtem, kizártam a külvilágot, lehunytam a szemeim és csak a legvégén nyitottam ki őket, de anélkül is érzetem, hogy valami történhetett, mert síri csend honolt az egész teremben. Hirtelen azt hittem, hogy egyedül hagytak, de mikor hátrafordultam a fiúkhoz csak nagyra nyitott szemeket és leesett állakat láttam, Nara meg csak mindentudóan mosolygott, de mikor a fiúkra nézett, felnevetett.
- Most mégis mivan? - bámultam a hirtelen hallá avanzsált fiúkra, de mégsem kaptam reakciót. Eléjük sétáltam és tapsoltam egyet, amire már felébredtek.
- Ébresztő csipkejózsikák! - mosolyogtam mint a vadalma. Fogalmam sem volt, hogy ilyen csapást mérek rájuk, de lehet hogy csak nem nézték ki belőlem.
- Most nem tudom, hogy mire véljem a reakciótokat. Ezt nem néztétek volna ki belőlem? - tettem csípőre a kezem. Minsoo talpra ugrott és a csapatára nézett.
- Ugye egyöntetű? - erre mindenki bólogatni kezdett.
- Azért mert most legyőztél, ne hidd, hogy ez legközelebb megtörténik. - próbált komoly lenni, de mégis mosolygott.
- Ki mondta, hogy lesz legközelebb? - néztem rá összehúzott szemekkel.
- Akár lesz, akár nem, attól még gratulálok. - nevette el magát.
- Köszönöm. - Szerintem elpirultam, de nem hiszem, hogy észrevette volna. Ezután mindenki összepakolta a cuccát és egyszerre hagytuk el a próbatermet. A fiúk elől mentek, míg mi Nara-val hátul sétáltunk csendben. Mikor kiértünk az ajtón Sangwook oppa egy kisbusznak dőlve épp e telefonját bűvölte, mikor észrevett minket mosolyra húzta ajkait, amivel biztos női szívek ezreit bűvöli el. Barátnőmmel célirányosan a kisbusz felé vettük az irányt, de mikor félúton jártunk oppa megszólalt.
- Fiúk! Gyertek ti is! Velünk jöttök. - így a fiúk is csatlakoztak hozzánk. Én Nara és Niel közé kerültem, de volt valami idegesítő, amitől nem tudtam nyugodni útközben, így hátrafordultam és megláttam Minsoo vigyorgó fejét. Előre fordultam, előhalásztam a fülhallgatóm és az út további részében zenét hallgattam.

Amint megérkeztünk kaptunk útbaigazítást, ami kb annyiból állt, hogy új dorm-ot kapnak a majdnem debütálók, így egy dormba kerülünk a fiúkkal. A cuccainkat áthozták a régiből, úgyhogy nekünk csak el kell foglalnunk a szobáinkat. Nara-val közös szobát kaptunk, amit rögtön el is foglaltunk. Én rávetődtem az ágyra, de a gyomrom hangos korgása jelezte, hogy bizony eléggé éhes vagyok.
- Csukd be az ajtót, ha kimész. - szólt Nara mikor az ajtó előtt áltam.
- Oké. - becsuktam magam mögött az ajtót, de ahogy indultam volna el valakibe bele ütköztem.
- Bocsi... - csak egy pillanatra pillantottam fel, és egyből vörösödni kezdtem. Miért kell mindig Minsoo-ba ütköznöm? Szó szerint.
- Én bocsi. - mosolygott, kacsintott egyet és tovább ment a dolgára. Én pedig dübörgő szívvel kezdtem el enni, amikor megvilágosodtam.

Egymás melletti szobában vagyunk?

Szobánk