19. fejezet ~RiSa

Körbevezettek az iskolában minket. Nem is tudtam, hogy Nara-t ennyien ismerik itt, vagy hogy egyáltalán ide járt. Hamar hazaértünk én pedig buzgómócsing módjára, Changjo-val karöltve örültünk, hogy újra iskolába járhatunk. Nara felvázolta a helyzetet, hogy Changjo-val és Ricky-vel fogok egy osztályba járni. Furcsa lesz újra abban a közegben lenni, igaz fogalmam sincs kikkel leszünk egy osztályban, de remélem nem kell elővennem azt az énem amit nem szeretek mutogatni, de C.A.P már ki tudta belőlem hozni néhányszor. Nara bement a szobánkba majd Byunghun utána ment. Felálltam a kanapéról és elindultam a konyhába, hogy kávét főzzek.
- Valaki kér még kávét? - szóltam ki félhangosan, mire három hangos igen volt a válasz, köztük a Myungsoo-é is. Vagy nem ismerte meg a hangom, vagy tényleg kávét akar inni. Elmélázásom közben már beindítottam a kávéfőzőt és elővettem négy bögrét. Lefőtt a kávé, hárman érte is jöttek, de Myungsoo nem jött ki a szobájából. Lassan indultam a szobájuk felé majd félve bekopogtam. Egy halk gyere volt a válasz így benyitottam és vicces látvány fogadott. Szabadidő ruhában, két sállal a nyaka körül  ült az ágy közepén kisebb zsepihegy körülötte.
- Mit akarsz? - kérdezte mogorván majd kifújta az orrát.
- Itt a kávéd.. - nyújtottam felé a bögrét.
- Úgy is kell az energia. - két korty volt neki az egész majd lassan felállt az ágyról és odament a kisebb stúdiónak kialakított sarokhoz a szobában.
- Te mit csinálsz? - még most is dolgozni akar?
- Nem látszik? - és elővett egy mappát ami teli volt mindenféle papírral.
- De beteg vagy.. Így akarsz dolgozni? - csak néztem a hátát miközben ő már félig elmerült a papírokban.
- Nem a te dolgod, és most menj ki! - vált erélyessé a hangja. Pedig én csak segíteni akarok.
- De..én..
- Menj ki! -  belém fojtotta a szót, én pedig köpni-nyelni nem tudtam. Most mégis mi van? Lassan hátráltam az ajtó felé, majd a kilincset fogva megszólaltam.
- Szívesen a kávét... - majd egy szempillantás alatt kint teremtem és azt kívántam, hogy soha ne kelljen bemennem abba a szobába még egyszer.Egymás mellett volt a szobánk mégis perceknek tűnt mire azt ajtónkhoz értem és be nem nyitottam, de egy nem várt kép fogadott, amin nagyon meglepődtem. Nara egy centire állt Byunghun-tól, de ő mégsem lökte el, csak néztek egymás szemeibe én pedig inkább halkan becsuktam az ajtót, mintha ott sem lettem volna. Lassan indultam el az erkély irányába a telefonommal és a fülesemmel karöltve, hogy kicsit tudjak gondolkozni az elmúlt napokon, és a mai nap történésein. Leültem a székre, fülesemet fülembe raktam majd egy lassabb zenét indítottam és próbáltam relaxálni, kis sikerrel. Végül annyira relaxáltam, hogy el is aludtam.

Arra ébredtem, hogy valaki a hátam és a térdhajlatom alá nyúl és kiemel a székből és elindult velem valamerre. Kábán csak a nyakába fúrtam a fejem cipelőmnek, mire egy jellegzetes illat csapta meg az orrom, de most nem Myungsoo.
- RiSa, ne ébredj fel. - majd egy puszit nyomott fejem búbjára és ettől újra álomba szenderültem.

Reggel fél kábán pislogtam ki a takaróm alól, de hogy kerülök én ide? Ekkor eszembe jutott az éjszaka, vagy hajnal - tökmindegy - hogy Changjo hozott be. Hirtelen egy jóérzés kerített hatalmába amitől mosolyognom kellett és mosolyogva, kipihenten másztam ki az ágyból. Nara már nem volt a helyén, de kintről hangokat hallottam, így megnyugodtam, hogy nem hagytak itt. Ki volt akasztva mindkettőnk szekrényére egy-egy vállfa, ám a Nara-én már nem volt az egyenruha, míg az enyémen még ott lógott a sötétkék szoknya, fehér ing és egy kendő. Lassan kisétáltam a többiekhez, akik már reggeliztek, de még így sem volt későn, hogy elkéssünk, amiért később keltem.
- Jó reggelt! - mosolyogtam mint a tejbetök. Ezen még C.A.P morcos arca sem tudott rontani. Mindenkitől kaptam némiképp választ, még ha C.A.P csak köhintett kettőt. Odasétáltam Changjo-hoz és arcon pusziltam.
- Köszönöm. - mosolyogtam rá.
- Igazán nincs mit. Ezért a mosolyért bármit. - nevettünk fel mindketten. Nagyon jól tudtuk, hogy ez csak vicc, nem kell komolyan venni. Gyorsan megreggeliztem és nem foglalkoztam Myungsoo szúrós szemével aki akkorra már második bögre teáját itta. Miután befejeztem, elindultam letusolni és reméltem, hogy nem jön velem szembe a morci-medve aki most még beteg is. Nem lenne szívem megpofozni.

Gyorsan végeztem majd fel is vettem az egyenruhát és hozzá egy magassarkút. Muszáj gyakorolnom. Kicsit sétálgattam a szobában, hogy tudjak benne menni. Meglepően konstatáltam, hogy már nem fáj a bokám. Elővettem a kedvenc, bőrhatású kabátom, jól fog kinézni így együtt. Kimentem, hogy megkérdezzem mikor indulunk, de már mindenki az ajtóban várt.
- Mehetünk? - karoltam Seungwook-ba.
- Még C.A.P nincs itt. - szólalt meg L.Joe mellettem. Ekkor viszont az emlegetett kilépett a szobából, majd lefagyott.
- Most már mehetünk? - kérdeztem, hogy észhez térjen.
- Persze. - mondta Changjo, majd a fülemhez hajolt - Szexy vagy. - hirtelen ránéztem - Nem csak nekem. - nevetett majd C.A.P-re mutogatott.
- Changjo! - nevettem rá - Pszt!
Végre kiléptünk a házból, lent beültünk a kocsiba majd a sulinál megállva kicsit megrémültem, de nem szabad meginganom. Kiszálltunk, elől mentünk Nara-val, mögöttünk pedig a fiúk jöttek. Viccesnek éreztem, mintha valami dorama-ban lettünk volna. Megkerestük az igazgatóit, hogy megtudjuk melyik osztályhoz fogunk tartozni. Ahogy Nara mondta, Changjo-val és Ricky-vel fogok egy osztályban járni. A többiek pedig megint együtt. Hiányozni fog Nara, de szünetekben fogom nyaggatni. Ezen elmosolyodtam miközben kísértek minket a teremhez. Tök furcsa ez az egész, még akkor is, ha óra volt, csak a magassarkúm kopogása volt az egyetlen zajkeltő az egész úton. Aztán megérkeztünk a teremhez, ahonnan hangos nevetés és a tanár ordibálása szűrődött ki. Jó kis osztály, mondhatom, legalább nem fogok kilógni a sorból. Hirtelen csend lett és a tanár kinyitotta az ajtót előttünk.
- Jó reggelt! - illedelmesen meghajoltunk mind hárman majd beléptünk a terembe, persze én legelől. Francba az illedelmességgel.
- Na, kedves diákok. Szeretnék nektek bemutatni három új diákunkat. Kérlek mutatkozzatok be. - ennek a megkoronázására egy sapkás srác megszólalt.
- Jó csaj! - majd lepacsizott a mellette lévő sráccal.
- Lee Jooheon, Lim Changkyun! Abbahagyni!
- Tanárúr, csak I.M. - mondta a srác aki mellette ült annak aki megszólalt.
- Elég legyen! - szólt megint a tanár. - Tessék. - nézett rám.
- A jó csaj neve Jung RiSa. - hajoltam meg.
- És mit tudsz cica? - szólt újra a saokás.
- Hol? - néztem rá kacéran. Erre a reakció felejthetetlen volt. Mindenki elkezdett nevetni, még a tanár is elmosolyodott. Az a Jooheon gyerek meg csak nézett rám.
- Csak a rap a publikus. - nevettem fel én is. Changjo és Ricky is bemutatkozott, de ők nem voltak vicces kedvükben.
- Köszönjük. Üljetek le nyugodtan. - szétnézett a teremben. Csak három hely van üresen. - RiSa,Jonghyun egymás mellé a két jómadár mögé. Changkyun, te pedig Mihwa mellé, kérlek. - a helyünkre ültünk és folytatódott az óra, de egyáltalán nem nyugalomban.